Tényleg lehet abban valami, hogy két személyes szituációkban funkcionálnak a legjobban. Tegnap egész nap egyedül voltunk itthon a reggeli felkeléstől az esti alvásig kettesben voltunk és csoda volt vele lenni. Nagyon jól eljátszott egyedül, mesét nézett, beszélgettünk, egy óra felé megunta és elment egyedül lefeküdni. Szépen evett, kevés volt a hiszti és többnyire egyedül akart lenni. Ez már többször is feltűnt nekem is, apjának is, hogy tényleg ez is jellemző rá, na de hogy ennyire...
2012. augusztus 22., szerda
2012. augusztus 11., szombat
Nursery
Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy megosszak jót és rosszat, érdekeset és tanulságosat. Lányegében bármit, aminek kicsit is köze lehet ehhez a "betegséghez. Bocsássatok meg nekem a személyes hangvételért, de nem tudom szó nélkül hagyni. A minap történteket, most az egész sztorit nem írnám le, az itt megtaláljátok, legyen elég az idevágó része, amit most más szemszögből fejtenék ki.
Adott egy gyermek, aki eddig korai fejlesztésben részesült és bölcsődei ellátásban. 1 éven belül ez már a harmadik helye. Az első frissen nyílt, tapasztalatlan gondozókkal, szép hely felszerelt csak épp a tapasztalat és a hozzáértés hiánya. A második szintén kellemes környezet, átlagos felszereltség, hozzáértő tapasztalt és őszinte gondozókkal. A harmadik nem a város legjobb pontján található, felszereltsége már-már biztosságosnak sem mondható talán és a gondozók. Mosolygósak, kedvesek... szembe, de hátulról döfnek és hanyagok. Saját problémájuk a legnagyobb és előrébb való valamint az "elit" tagoké. Azt hiszem nem kell ecsetelnem, hogy a második helyen is volt probléma, sőt panasz is, de együtt kitaláltunk valamit megoldottuk, de a harmadik helyen még az együttműködés halovány szikrája sem látszódott. Századszori próbálkozásra, hazaküldésekre, előidézett pszichés lázokra, szép majd csúnyább kérésre is volt precedens. Az egész játék arra ment ki, hogy a gyerkőcöt lepasszolják és mivel ez nem sikerült mondva csinált indokkal és egy orvos felkérésével, aki egy két éve kiállított alapítványi (és nem a februári szakértői) papírra és a gondozók panaszáradataira hivatkozva kiállított egy szakvéleményt, melyben súlyos magatartási problémákra hivatkozva eltanácsolja a közösségi neveléstől a gyermeket.
Viszont az egész ügy poénja, ha lehet így fogalmazni, hogy a gyermek ön és közveszélyes egy 14 fős bölcsődei csoportban, viszont egy több mint 30 fős ovis csoportba megpróbálják betenni, csak, hogy belássam, hogy nem megy. Akkor adjanak egy nyilatkozatot, hogy nem mehet és kész, de ne tologassák. Viccesnek koránt sem mondható, hogy mennyit képesek szórakozni, pakolgatni egy gyermeket és hazaküldeni, hogy 5 éves koráig maradjon otthon anyucival, aki pedig szeretgesse jó sokat, mert attól szerintük minden rendbe jön, hisz egy átlag gyereknek is az használ a legtöbbet.
Adott egy gyermek, aki eddig korai fejlesztésben részesült és bölcsődei ellátásban. 1 éven belül ez már a harmadik helye. Az első frissen nyílt, tapasztalatlan gondozókkal, szép hely felszerelt csak épp a tapasztalat és a hozzáértés hiánya. A második szintén kellemes környezet, átlagos felszereltség, hozzáértő tapasztalt és őszinte gondozókkal. A harmadik nem a város legjobb pontján található, felszereltsége már-már biztosságosnak sem mondható talán és a gondozók. Mosolygósak, kedvesek... szembe, de hátulról döfnek és hanyagok. Saját problémájuk a legnagyobb és előrébb való valamint az "elit" tagoké. Azt hiszem nem kell ecsetelnem, hogy a második helyen is volt probléma, sőt panasz is, de együtt kitaláltunk valamit megoldottuk, de a harmadik helyen még az együttműködés halovány szikrája sem látszódott. Századszori próbálkozásra, hazaküldésekre, előidézett pszichés lázokra, szép majd csúnyább kérésre is volt precedens. Az egész játék arra ment ki, hogy a gyerkőcöt lepasszolják és mivel ez nem sikerült mondva csinált indokkal és egy orvos felkérésével, aki egy két éve kiállított alapítványi (és nem a februári szakértői) papírra és a gondozók panaszáradataira hivatkozva kiállított egy szakvéleményt, melyben súlyos magatartási problémákra hivatkozva eltanácsolja a közösségi neveléstől a gyermeket.
Viszont az egész ügy poénja, ha lehet így fogalmazni, hogy a gyermek ön és közveszélyes egy 14 fős bölcsődei csoportban, viszont egy több mint 30 fős ovis csoportba megpróbálják betenni, csak, hogy belássam, hogy nem megy. Akkor adjanak egy nyilatkozatot, hogy nem mehet és kész, de ne tologassák. Viccesnek koránt sem mondható, hogy mennyit képesek szórakozni, pakolgatni egy gyermeket és hazaküldeni, hogy 5 éves koráig maradjon otthon anyucival, aki pedig szeretgesse jó sokat, mert attól szerintük minden rendbe jön, hisz egy átlag gyereknek is az használ a legtöbbet.
2012. augusztus 3., péntek
Levo-Dopa
Mindenféle szakzsargon nélkül. A dopamin kell a szervezetnek. A kevés dopamin vezet például a figyelemzavarhoz, Parkinson-kórhoz, a túl sok például a skizofréniához.
A szétszórtság a feledékenység a szervezési nehézség, figyelem nehezen tarthatósága, impulzivitás mind arra utal, hogy kevés a szervezetben a dopamin, mint előző írásomban említettem az agynak nagy szüksége van rá, hogy megfelelő képen működjön. Vagyis vagy nagyon jól csináljuk a dolgaink és folyamatos olyan motiválásban tartjuk a gyermeket, ahol folyamatos sikereket ér el és így újabb adag dopahoz jut a szervezet, minként "normálisan" fog működni vagy más megoldást keresünk. Hisz lássuk be, hogy nem tudjuk 0-24ben eredményesen motiválni a gyermeket, hisz nem született még meg az a csemete aki ne akarna néha mást mint a szülő. Egy bizonyos Levo-Dopa nevezetű anyaggal (élő dopamin) tudjuk segíteni az agy munkáját. Nem mellékes megemlíteni, hogy ez a Parkinson-kór gyógyszere is.Lássuk mi is az L-Dopa
Hatása:
Mivel a dopamin túl poláros molekula, nem jut át a vér-agy gáton. Ezért prodrugját („előhatóanyag”) a levodopát használják a klinikumban, ami már bejut a központi idegrendszerbe, és ott dekarboxileződéssel képződik belőle dopamin. Mivel a levodopa dekarboxileződése a periférián is végbemegy, ezért a levodopát perifériás eloszlású dekarboxilázgátlókkal kombinálják. Így jóval több hatóanyag képes eljutni a hatás helyéhez, ami azt eredményezi, hogy akár 75%-kal is lehet csökkenteni a levodopa adagját.
Mellékhatások:
A legtöbb mellékhatás csökkenthető dekarboxilázgátlóval való kombinálással. A legnagyobb probléma, hogy a levodopa terápiás hatásfoka idővel csökken. (szerk.megj.: folyamatosan lehet 75% csökkenteni a levodopa adagját így elkerülvén a mellékhatásokat és a folyamatos szedést.)
A legfontosabb mellékhatások:
gastrointestinális: étvágytalanság, hányinger, hányás
cardovascularis: arrhytmia, hypotónia
centrális mellékhatások: dyskinézia (akarattól független mozgások), szédülés, hallucináció, zavartság, aluszékonyság, hirtelen alvásroham
egyéb mellékhatások: glaucoma, homályos látás, nyál, vizelet barnás elszíneződése
Legfontosabb mellékhatások az „end-of-dose” akinézia és az on-off jelenség, ami a terápiás hatás fluktuációjára vezethető vissza, például arra, hogy lecsökken a levodopa vérszintje.
A szétszórtság a feledékenység a szervezési nehézség, figyelem nehezen tarthatósága, impulzivitás mind arra utal, hogy kevés a szervezetben a dopamin, mint előző írásomban említettem az agynak nagy szüksége van rá, hogy megfelelő képen működjön. Vagyis vagy nagyon jól csináljuk a dolgaink és folyamatos olyan motiválásban tartjuk a gyermeket, ahol folyamatos sikereket ér el és így újabb adag dopahoz jut a szervezet, minként "normálisan" fog működni vagy más megoldást keresünk. Hisz lássuk be, hogy nem tudjuk 0-24ben eredményesen motiválni a gyermeket, hisz nem született még meg az a csemete aki ne akarna néha mást mint a szülő. Egy bizonyos Levo-Dopa nevezetű anyaggal (élő dopamin) tudjuk segíteni az agy munkáját. Nem mellékes megemlíteni, hogy ez a Parkinson-kór gyógyszere is.Lássuk mi is az L-Dopa
Hatása:
Mivel a dopamin túl poláros molekula, nem jut át a vér-agy gáton. Ezért prodrugját („előhatóanyag”) a levodopát használják a klinikumban, ami már bejut a központi idegrendszerbe, és ott dekarboxileződéssel képződik belőle dopamin. Mivel a levodopa dekarboxileződése a periférián is végbemegy, ezért a levodopát perifériás eloszlású dekarboxilázgátlókkal kombinálják. Így jóval több hatóanyag képes eljutni a hatás helyéhez, ami azt eredményezi, hogy akár 75%-kal is lehet csökkenteni a levodopa adagját.
Mellékhatások:
A legtöbb mellékhatás csökkenthető dekarboxilázgátlóval való kombinálással. A legnagyobb probléma, hogy a levodopa terápiás hatásfoka idővel csökken. (szerk.megj.: folyamatosan lehet 75% csökkenteni a levodopa adagját így elkerülvén a mellékhatásokat és a folyamatos szedést.)
A legfontosabb mellékhatások:
gastrointestinális: étvágytalanság, hányinger, hányás
cardovascularis: arrhytmia, hypotónia
centrális mellékhatások: dyskinézia (akarattól független mozgások), szédülés, hallucináció, zavartság, aluszékonyság, hirtelen alvásroham
egyéb mellékhatások: glaucoma, homályos látás, nyál, vizelet barnás elszíneződése
Legfontosabb mellékhatások az „end-of-dose” akinézia és az on-off jelenség, ami a terápiás hatás fluktuációjára vezethető vissza, például arra, hogy lecsökken a levodopa vérszintje.
Dopamine
Jó okom volt a távolmaradásra. Az elmúlt napokat kutatással töltöttem, találtam néhány érdekes infót, amit megosztanák veletek, de még utánaolvasás alatt vagyok, tapasztalatok, vélemények nyugodtan jöhetnek.
Az ADHD-s emberekre jellemző az alacsony dopamin szint és ebbe ha belegondolunk teljesen jogos, hisz majdnem az összes tünetre magyarázat. Az agresszió, a motiválatlanság, a "rossz én" érzés, a figyelmetlenség és még sorolhatnám. Azt hiszem nem kell magyaráznom, az adatok magukért beszélnek, a biokémiát kihagytam, érdekességeket kiemeltem.
Hatása:
A dopamin hatását részben közvetlenül, részben noradrenalin-felszabadítás útján fejti ki.
Gyógyszerként is használható, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki hatását, emelve a pulzust és a vérnyomást. Viszont, mivel a dopamin nem képes átjutni a vérereken, kábítószerként vagy gyógyszerként való használata nem befolyásolja közvetlenül a központi idegrendszert, ehhez ugyanis az erekből a szinapszisba kellene jutnia, amire szerkezete miatt képtelen. Ahhoz, hogy bizonyos betegségekben (pl. Parkinson-kór) szenvedő betegeknek a dopamin-szintjét növeljük, annak szintetikus prekurzorát (L-Dopa, más néven levodopa), amolyan elő-dopamint adnak be, mivel ez képes átjutni a vér-agy gáton. A dopamin egy része inaktív metabolitokká bomlik a májban, a vesében és a plazmában; 85%-a a vizelettel választódik ki 24 órán belül.
Szerepe:
Az agy dopamin rendszere négy anatómiailag körülhatárolható pályarendszerből áll.
Mesokortikális pálya ventrális tegmentumból fut a frontális kéregbe, a motivációban és az érzelmek kialakításában van szerepe.
Mesolimbikus pálya a kellemes érzetek, az ösztönös magatartás, a jutalmazás és az addikció kialakulása kapcsolható. A dopamint többnyire az agy örömközpontjával hozzák kapcsolatba, aholis élvezetet, örömet stimulál, hogy motiválja a személyt bizonyos cselekedetek végrehajtására.
Nigrostriatális pálya a mozgások kialakításáért felelős. A substantia nigrából kilépő rostok a striatumba szállnak fel és ott elsősorban az akaratlagos és a spontán mozgások szerveződését szabályozzák. A nigrostriatális pálya degenerálódása következtében alakul ki a Parkinson-kór, melynek tünetei között szerepel az önindította mozgás nehézsége.
Tuberoinfundibuláris pálya idegsejtjeiből felszabaduló dopamin – melyet korábban prolaktin release inhibiting hormonként (PIF) írtak le – a prolaktin szekréciót szabályozza a hipofízisben. Az itt található laktotróp sejtek prolaktint termelnek, dopamin hiányában folyamatosan.
A dopaminnak tehát több funkciója van az agyban, mégis messze a legfontosabb az agyi jutalmazó hatása. Akkor aktiválódik, ha valamilyen pozitív hatás éri az élőlényt. Minden valószínűség szerint az élővilágban betöltött szerepe, hogy új viselkedésformákat alakítson ki az élőlényben, melyek újra és újra dopamin-aktiválódáshoz vezetnek.
Az elülső lebenyben a dopamin kontrollálja az információáramlást. Ebben a régióban a dopamin-rendellenesség hanyatlást idézhet elő olyan neurokognitív funkciókban, mint emlékezés, figyelem, valamint problémamegoldó-képesség.
Az ADHD-s emberekre jellemző az alacsony dopamin szint és ebbe ha belegondolunk teljesen jogos, hisz majdnem az összes tünetre magyarázat. Az agresszió, a motiválatlanság, a "rossz én" érzés, a figyelmetlenség és még sorolhatnám. Azt hiszem nem kell magyaráznom, az adatok magukért beszélnek, a biokémiát kihagytam, érdekességeket kiemeltem.
Hatása:
A dopamin hatását részben közvetlenül, részben noradrenalin-felszabadítás útján fejti ki.
Gyógyszerként is használható, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki hatását, emelve a pulzust és a vérnyomást. Viszont, mivel a dopamin nem képes átjutni a vérereken, kábítószerként vagy gyógyszerként való használata nem befolyásolja közvetlenül a központi idegrendszert, ehhez ugyanis az erekből a szinapszisba kellene jutnia, amire szerkezete miatt képtelen. Ahhoz, hogy bizonyos betegségekben (pl. Parkinson-kór) szenvedő betegeknek a dopamin-szintjét növeljük, annak szintetikus prekurzorát (L-Dopa, más néven levodopa), amolyan elő-dopamint adnak be, mivel ez képes átjutni a vér-agy gáton. A dopamin egy része inaktív metabolitokká bomlik a májban, a vesében és a plazmában; 85%-a a vizelettel választódik ki 24 órán belül.
Szerepe:
Az agy dopamin rendszere négy anatómiailag körülhatárolható pályarendszerből áll.
Mesokortikális pálya ventrális tegmentumból fut a frontális kéregbe, a motivációban és az érzelmek kialakításában van szerepe.
Mesolimbikus pálya a kellemes érzetek, az ösztönös magatartás, a jutalmazás és az addikció kialakulása kapcsolható. A dopamint többnyire az agy örömközpontjával hozzák kapcsolatba, aholis élvezetet, örömet stimulál, hogy motiválja a személyt bizonyos cselekedetek végrehajtására.
Nigrostriatális pálya a mozgások kialakításáért felelős. A substantia nigrából kilépő rostok a striatumba szállnak fel és ott elsősorban az akaratlagos és a spontán mozgások szerveződését szabályozzák. A nigrostriatális pálya degenerálódása következtében alakul ki a Parkinson-kór, melynek tünetei között szerepel az önindította mozgás nehézsége.
Tuberoinfundibuláris pálya idegsejtjeiből felszabaduló dopamin – melyet korábban prolaktin release inhibiting hormonként (PIF) írtak le – a prolaktin szekréciót szabályozza a hipofízisben. Az itt található laktotróp sejtek prolaktint termelnek, dopamin hiányában folyamatosan.
A dopaminnak tehát több funkciója van az agyban, mégis messze a legfontosabb az agyi jutalmazó hatása. Akkor aktiválódik, ha valamilyen pozitív hatás éri az élőlényt. Minden valószínűség szerint az élővilágban betöltött szerepe, hogy új viselkedésformákat alakítson ki az élőlényben, melyek újra és újra dopamin-aktiválódáshoz vezetnek.
Az elülső lebenyben a dopamin kontrollálja az információáramlást. Ebben a régióban a dopamin-rendellenesség hanyatlást idézhet elő olyan neurokognitív funkciókban, mint emlékezés, figyelem, valamint problémamegoldó-képesség.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)