Tényleg lehet abban valami, hogy két személyes szituációkban funkcionálnak a legjobban. Tegnap egész nap egyedül voltunk itthon a reggeli felkeléstől az esti alvásig kettesben voltunk és csoda volt vele lenni. Nagyon jól eljátszott egyedül, mesét nézett, beszélgettünk, egy óra felé megunta és elment egyedül lefeküdni. Szépen evett, kevés volt a hiszti és többnyire egyedül akart lenni. Ez már többször is feltűnt nekem is, apjának is, hogy tényleg ez is jellemző rá, na de hogy ennyire...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése